Kilátástalan életük és
saját jelentéktelenségük elől menekülve vállalnak gyermeket az emberek. Persze
csak saját maguk boldogtalanságának állítanak így emlékművet. Csak az
kárpótolja őket, hogy a gyermekükben viszontláthatják saját nyomorúságos
életük, végtelenbe nyújtva ezzel saját szenvedésüket. Az ember
boldogtalanságához vezető legbiztosabb út a gyermekvállalás. Már gyermekkorban
kiütköznek a gyermekeken az emberi faj legrosszabb tulajdonságai. Azon túl,
hogy szétzilálják a szülők kapcsolatát, állandóan üvöltenek, tönkretesznek
maguk körül mindent, végtelen gonoszságukban egymást kínozzák vagy a környezetükben élő
állatok életét keserítik. Csak a kognitív disszonancia gondoskodik róla, hogy egyetlen
szülő se vallja be saját csalódottságát és boldogtalanságát a
gyermekvállalásával kapcsolatban.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése